Avagy mi az a CITES, és miért kell róla tudnod?
A Washingtoni egyezmény, vagy más néven a CITES (ejtsd: szájtisz, és nem cites, meg CIT-es papír), egy mozaikszó, a „Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora” rövidítése. Magyarul „Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről”.
Zöld tenyésztői bizonylat a II. függelékbe tartozó fajokhoz. (CITES papír.)
Célja az állatok és növények nemzetközi kereskedelmének korlátozása, és ellenőrzött kereskedelme a fajok fennmaradásának érdekében.
1perces verzió.
Minden engedély köteles madárhoz (Az összes ara, kakadu, amazon, jákó, stb. faj.) tartoznia kell egy, a minisztérium által kiállított igazolásnak. A madarat nyilvántartásba veszik, és a tulajdonosnak küldenek egy igazoló dokumentumot. Ha ez véletlenül elveszne, akkor lehet igényelni másikat. Viszont ha a madár nincs bejegyezve, az egyből kiderül.
Attól függően, hogy a faj melyik függelékbe tartozik, különböző színű igazolások vannak (kék – vadonfogott, zöld – tenyésztett, sárga – I-es függelék).
Tulajdonosváltáskor a madarat át kell íratni a vevő nevére. Az esetleges szaporulatot is jelölni kell (zárt gyűrű vagy microchip) és be kell jelenteni (5500 forint) a minisztériumba. Néhány hét múlva postán küldik az igazolást.
Vételkor mindenképpen írj adásvételi szerződést, kérd el az igazolást (CITES papírt), ha biztosra akarsz menni, vigyél magaddal tanúkat, vedd fel diktafonra a beszélgetést – természetesen itt is vannak simlisek.
A közhiedelemmel ellentétben ez nem egy engedély, hanem csak egy igazolás. A vételkor ezért nem kell fizetni, sem tanfolyamot végezni előtte.
A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat lejjebb görgetve itt találod: cites.hu/kapcsolat
Hogy melyik faj, milyen besorolásban van éppen, azt itt tudod kikeresni: http://checklist.cites.org/
Bővebben
A Természetvédelmi Világszövetség találkozóján kötötték Washingtonba. Az egyezmény 1963-ban született, de csak 1973 március 3-án nyitották meg aláírásra. Titkársága a svájci Genf-ben működik. Magyarország 1985-ben csatlakozott.
A megállapodásnak már 175 ország tagja, és kb. 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, vagy éppen tiltja meg.
Az egyezményre nem véletlenül volt szükség. Az illegális állat és növénykereskedelem a kábítószer kereskedelem mögött rögtön a második helyet foglalja el. A büntetés azonban csekélyebb, ha rajtakapnak valakit.
A veszélyeztetett fajok kereskedelme (csempészése) óriási üzletággá fejlődött. Kábítószer kereskedők szervezett hálózatán keresztül, vagy ahhoz hasonló csatornákon bonyolódik.
A veszélyeztetett fajok kereskedelme (csempészése) óriási üzletággá fejlődött.
A nemzetközi kereskedelemben nem csak élő állatokról és növényekről szól, hanem bevonták alá ezek preparátumait, részeit, származékait is. Tehát nem csak a fajok begyűjtéséről van szó, hanem a belőlük készített termékekről is.
A fajok veszélyeztetettsége alapján a 3 függelék egyikébe sorolhatók:
I. Függelék
A nemzetközi kereskedelem káros hatása miatt az ebbe a függelékbe tartozó fajok már a kipusztulás szélén állnak. Kb. 1200 (nem csak papagáj) faj sorolható ide. A vadonból befogott példányok kereskedelme illegális. A természetben többnyire csak néhány ezer példányra becsülik egyedszámukat. A legjobban veszélyeztetett fajok, az egyezmény szinte minden velük kapcsolatos kereskedelmet tilt. Befogásuk csak természetvédelmi szempontból engedélyezhető.
Néhány ide tartozó faj: Kéktorkú ara, Aranypapagáj, Fekete kakaduk, Oratrix amazon, Jácintékék ara, Fodros papafáj, stb.
Besorolások:
Súlyosan veszélyeztetett A legjobb rendelkezésünkre álló adatok tekintetében, ezekre a fajokra kritikusan oda kell figyelni, mert rendkívül nagy a kockázata a kihalásuknak. Azonnali beavatkozás nélkül valószínűleg kihalnak.
Veszélyeztetett Egy faj veszélyeztetett, ha igen nagy a kihalásának kockázata. Beavatkozás nélkül valószínű súlyosan veszélyeztetettek lennének.
Sebezhető Ha a kihalás veszélye nagy. Beavatkozás nélkül, valószínűleg veszélyeztetetté válnak.
Mérsékelten veszélyeztetett Ha az előző három kategóriába még nem illik bele, de előre láthatólag oda fog kerülni.
II. Függelék
Az ebbe a függelékbe sorolt fajok is veszélyeztetettek, de nincsenek a kihalás szélén. Azonban ahhoz, hogy a vadon élő állomány fennmaradjon, a kereskedelmet szigorú szabályokhoz kötik. Kb. 21 000 faj tartozik ide. A papagájok többsége ebbe tartozik, mert óriási számban kereskedtek velük, így a természetes élőhelyeiken megcsappant az egyedszámuk.
III. Függelék
Az adott országban élő állománya veszélyeztetett, és a helyi természetvédelem sem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért nemzetközi segítséget kénytelen igényelni.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás, változást hozott a magyar szabályozásban. A függelékek helyett A, B, C, D mellékleteket használnak. Az A, B, C melléklet megfelelője az I, II, III függeléknek. A D mellékletbe a nem CITES-es fajokat sorolják, de monitorozzák őket, hogy szükség van-e bizonyos fajok magasabb kategóriába való átsorolására.
A madarakhoz járó CITES papír azt hivatott igazolni, hogy a madár ellenőrzött körülmények közül származik, nem csempészett. A természetvédelmi hivatalba jelenteni kell a madár tulajdonos váltását, és az esetleges szaporulatot is. A madarakat egyedi azonosítóval kell ellátni. Ami lehet fióka korukban a lábukra húzott zárt gyűrű, amit később már nem lehet lehúzni a fióka lábáról. Egyedi jelölő lehet még a microchip.
Az importált vadon fogott madarak lábára természetesen nem lehetett zárt gyűrűt rakni. Ezek microchipet kaptak, vagy egyedi azonosítószámmal ellátott vágott gyűrű került a lábukra, amit a madarak jó esetben nem tudnak leszedni magukról.
Minden esetleges változást – leesett a gyűrű a lábáról, ki kelett szedni a microchippet, meghalt, stb) jelenteni kell a helyileg illetékes természetvédelmi hivatalban személyesen, vagy emailben.
