Néhány héttel ezelőtt az a megtiszteltetés ért hogy ellátogathattam a Naples madárkertbe Floridába. Ez a létesítmény ad otthont a megunt nem kívánatos madaraknak. Ahogy körülsétáltam Keriellen Lohrmannal megbeszéltük a nem kívánt kakaduk problémáját. Akárcsak én, ő is úgy látja hogy a hímek gyakrabban kerülnek be ide. Ez azért van mert a hímek rendkívül agresszívvá válhatnak miután elérik az ivarérettséget, vagy “kiszámíthatatlanok” lesznek ami már előre bele van kódolva a genetikájukba.

Néhány nappal később egy tipikus esetet olvastam egy közleményben melyet Chis Gee küldött. Egy molukken kakadu esetéről volt szó benne. Ez a madár akkor 23éves volt. A férjét először 5 éve támadta meg. Egy olyan mély vágást ejtett rajta, melyet csak 9 öltéssel tudtak összevarrni. Később a feleséget is megtámadta. Összeharapdálta a felső és az alsó ajkát melyet 6-6 öltéssel kellett összevarrni. A felesége imádta  a madarat, de nyilvánvaló volt az üzenet, hogy a csípések nem voltak ritkák, de ez a 2 eset már figyelmezető volt számukra.

Csak 40 évnyi tenyésztés után kezdtem megérteni a kakadukat. Ők nagyon intelligens és összetett lények, akiknek a vadonban tapasztalható társadalmi struktúráját még csak most sikerült megfejteni. Az egyes csapatok tagjainak helyzete egyértelműen meg van határozva. A hímek folyamatosan “gúnyolják” egymást, és nem is olyan gyakran meg is küzdenek egymással, még akkor is ha tudatos szaporításról van szó mindezt azért, hogy fenntartsák a bennük levő hormonális tüzet. A vadonban láttam egymással alattomosan harcoló hímeket, de tojókat soha. Azt is tudom, hogy a hímek fogságban akár még a párjukat is megtámadják. Fogságban az ilyen eseteket nagyon könnyen lehet dokumentálni, míg a vadonban erre nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre. Csak annyi, még mielőtt egy dögevő az áldozatra nem bukkan.  

A kakadu agresszió általában csak a hímekre jellemző. Több olyan madaram is van melyeket a tulajdonosok nem tudtak tovább tartani, vagy amelyek már megtámadták őket. Így szükségessé vált őket ide hozni. Ilyen fő ok lehet, az agresszió roham, mely teljesen kiszámíthatatlanná teszi őket. Általában a miértre keresik a tulajdonosok a választ. Konkrét válaszom nincs rá de a veszély kockázatát nagyban csökkenthetjük ha megtanuljuk és megértjük maradunk testbeszédét

Íme néhány ismert tény melyet 40 év tenyésztési tapasztalat is támaszt alá, melyet a kakadu tulajdonosok gyakran megtapasztalhatnak, épp úgy, ahogy én is megtapasztaltam őket.

1. A figyelem, vagy épp a figyelem hiánya, nem járul hozzá, de nem is csökkenti a támadás valószínűségét. Láttam olyan hím egyedeket is, melyek nagy figyelmet kaptak, és ennek ellenére hirtelen agresszívvá váltak, és hirtelen a gazdájukra támadtak. De olyan egyedet is láttam, mely viszonylag magányos életet élt, és ennek ellenére vált agresszívvá.
2. A kakadufélék izgatottak lesznek teliholdkor. Vadonban és fogságban is hallottam különleges “éneküket”. Több hívást kapok kakadutámadásról telihold után, mint más időpontban.
3. Az indonéz kakaduk fogságban akár egész évben költhetnek különösen a meleg időszakban, ami azt jelenti hogy a hormonális hatás akár egész évben fenntartható. Nem hiszem, hogy a támadások száma megugrana a tavaszi és a nyári költési szakaszban, de szilárd meggyőződésem hogy a madarak érzékelik a megváltozott körülményeket a tenyésztőknél, amely hozzájárulhat a támadáshoz. Példaként tudok említeni egy fehérbóbitás kakadut, aki 11éve él egy házban. A hálószoba padlóján játszik egy labdával. A madarak hamar rájöttek, hogy az ágy alatt sötét van. Minden nap az ágya alatt játszottak ezt követően. A tulajdonosok egy nap bajt éreztek, miközben a madár az ágy alatt volt. Észrevették, hogy a madár folyamatosan sziszegett és kopogtatott a csőrével. Megpróbálták kihúzni, de nem sikerült.

Erőfeszítéseik azt eredményezte hogy a madár megtámadta a kezüket. A sötét, és ideális körülmények miatt a papagájuk fészekrakási kedve beindult, és ez okozta agresszivitását.  

Soha ne adj a madárnak kartondobozt,boros dobozt,kartondobozt. Ne engedd, hogy be tudjon jutni a sötét szekrénybe,ágy vagy heverő alá. Ne engedd meg, hogy lyukakat vájjanak a falba és hogy abba elrejtőzhessenek. Ha mindezeket megengeded, akkor már csak idő kérdése mikor fog támadni. 

A dokumentált támadások 81%-a akkor volt feljegyezhető, mielőtt a  madár el kezdett érdeklődni valami sötét hely iránt. Egy esetben a madár a karácsonyfa alá rejtőzött az ajándékdobozok közzé, másik esetben valaki azt ajánlotta, hogy a tulajdonos tegyen a ketrec aljára karton dobozt, míg egy másik esetben hagyták a madarat a kanapé alatt élni. A legtöbb ilyen esetben akkor történt a támadás, amikor a tulajdonos megpróbálta visszaszerezni az irányítást a madár felett.

4. Soha ne adj a madarának tükröt, ne engedd, hogy kinézzen az ablakon ahol más madarakat is megláthat, soha ne tegyél elé olyan képet, amin madarak vannak. A támadások 49%-ánál az volt a kiváltó ok, hogy a madár a támadás előtt más madarakat látott meg vagy esetleg épp önmagát pillantotta meg a tükörben, ami felbőszítette.
5. Ne gondold, ha egy madár képet teszel kedvenced elé, ami lehet akár ugyanarról a fajról, vagy egy másik faj képviselője, az csökkenteni fogja az agresszió kockázatát. A kakadu akár nagyon fóbiás is lehet, így akár támadásra adhat okot egy másik madár vagy egy másik, számára furcsa élőlény megjelenése is. Kakaduk párosítása vagy egy új egyed beillesztése a már összeszokott csapatba nagyon hosszú folyamattá válhat, mely óriási türelmet igényel. Akár évekbe is telhet, mire az új madarunk rájön, hogy a többi madár is fajtárs, (kézzel nevelteknél) és nem valami furcsa idegen, akiktől óvakodni kell.  Példaként tudom említeni egy Molukken kakadu esetét, aki 7 évvel ezelőtt lett berakva egy nagy röpdébe. Minden kapcsolatot került a többi madárral mindaddig, míg idén márciusban egy újabb madár nem érkezett a ketrecbe. A két madár most már elválaszthatatlan, és kifáradásig képesek egymással játszani. Erős vonzódást mutatnak egymás iránt, ami egyedülállónak mondható a maga nemében.
6. A kakaduk nagyon hangos hangjelzésekkel kommunikálnak egymással. Felegyenesednek, koppognak a lábukkal, sziszegnek, csattogtatják a csőrüket és közben előre hátra mozgatják magukat. Ezek mind figyelmeztetőjelek, melyek arra intenek, hogy most jobb távol maradni a madártól, hagyjuk megnyugodni. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy óvatosan leereszkedünk a ketrec aljára vagy védett helyre állunk, ha támadástól tartunk. Amikor úgy tűnik, hogy már majdnem megnyugodott, óvatosan vegyük le a kezünkkel a magas ülőfáról, vagy inkább hagyjuk békén.

A költési vagy párzási időszak még felfokozottabb állapotba hozza a madarakat, ami növeli az agresszió lehetőségét. Gyakori hogy idegenek megjelenése agresszívvá, hangosabbá teszi őket ebben az egy, vagy több hétben.

7. Soha ne engedd, hogy a kakadud a válladon üljön. Az esetek 92%-ában láttam, hogy a tulajdonosok megengedték, hogy a madaruk a vállukra üljön. A madár ilyenkor olyan testtartást vett fel, mellyel azt bizonyította hogy ő van erőfölényben a gazdájával szemben. Majd mikor a gazdája felnyúlt érte hogy levegye onnan, hirtelen megcsípte.
8. Meg kell érteni, hogy a kakadu nagyon erős és öntörvényű madár. Olyan nagy erővel rendelkezik, hogy még a nehezen feltörhető magvakat is könnyedén fel tudja törni. Ha kétségei vannak az erejét illetően, adjon neki egy Brazil diót, vagy egy faágat, és figyeljemeg, milyen könnyedén elbánik vele. A csőrével nagyon csúnya sebeket képes ejteni.
9. Amikor emberre támadnak, nagyon gyakran meg lehet figyelni, hogy olyankor teljes extázisba kerülnek, és a középpontba áldozatuk, leggyakrabban maguk a tulajdonosok kerülnek.  Kiszámíthatatlanságukból adódóan egyik pillanatban hatalmas düh tombol bennük, a következőben már szelíd jámbor jószággá változnak át és úgy viselkednek mintha mi sem történt volna. Ugyanilyen bűntudatot láttam olyan hímeknél, akik brutálisan megverték a párjukat.
10. Soha ne “kínozzuk” a madarat, mert az csak növeli, az agressziót. Tudok egy olyan esetről amikor a tréner azt javasolta a tulajdonosnak hogy finoman csapjon egy felcsavart újsággal hím madara fejére, akkor ez majd le fogja nyugtatni megváltozott lelki állapotából, és elvonja a figyelmét arról, ami feldühítette. A madár erre úgy reagált, hogy felrepült majd visszatérve a gazdája vállába csípett. Semmilyen körülmények között se tegyél olyat, amivel tovább fokozhatod az agressziót, és soha ne alkalmazz büntető technikákat.
11. Amikor a madarunk izgatott vagy agresszív lesz, hagyjuk teljesen figyelmen kívül. Ha ráfigyelünk, azzal csak tovább növeljük az agresszióját. Ha rá figyelünk, ilyen állapotban azzal csak megerősítjük abban, hogy helyesen viselkedik, mert magára tudta vonzani figyelmünket.
12. Ne adj a madárnak plüssjátékot, felmosó fejet,parókát vagy bármi mást, ami azt érzékelteti, hogy az a társa, akit meg kell védenie öntől. Többen is elmondták nekem, hogy az új kedvencüknek plüss játékot adtak míg kicsi volt, és mikor el akarták venni tőle például mosásra, megtámadta őket.

Nem szeretem mikor valaki csak kedvtelésből tart madarat, főleg a hím kakadukkal kell nagyon vigyázni, és szigorú felügyelet mellett lehet csak tartani őket.

Hormonnokkal nagyon jól lehet csökkenteni a párzási késztetést és az agressziót. Ezek nem olcsók, de egy állatorvosi látogatáskor könnyen be lehet szerezni. Európában akik ilyen szereket használnak azt mondják, hogy gyorsan kifejti nyugtató hatását.

A kakadu rendívül kártékony madárfaj. Ahol én eddig láttam szabadon élő példányt ott teljesen tönkre tette a környezetét. Lerágják a fák kérgét,leeszik a leveleket,kezdeti hajtásokat, letépi a kókuszdiókat stb.

Ezeket a nagy mozgásigényű madarakat le kell foglalni minden nap. Élményekben gazdag és kreatív játékokkal kell lekötni túlzott energiáikat.  Egész zöld kókuszdiót, pálma magokat, friss ágakat és egyéb fa részeket kell elérhető közelségbe tenni számukra hogy el tudják pusztítani. Arra bíztatom önöket hogy ismerjék meg minél jobban ezeket a madarakat és viselkedésüket. Hosszú távon érdemes különféle tartós játékokat is beszerezni, mert azokat nem tudja könnyen széttépni így nem kell cserélni, viszonta fölös energiáit nagyon kiválóan leköti vele, így a támadásra is kevésbé lesz hajlamos.

Amikor kiskorában kerül a madár hozzánk akkor próbáljunk minél nyugodtabb helyet keresni neki, ahol nem éri sok külső inger. A kiegyensúlyozott fejlődéshez nyugalom és megszokottság kell. A kölyök kakadu gyakran guggol és rezegteti a testét, hogy megértse a farok, és a láb egyensúlyát. Ez egy párzási állapot lesz a későbbiekben. Hímek esetén érdemes lehet a farktollak érintése, mellyel ösztönözni lehet őket.

Sok évvel ezelőtt Dr Nicole van der Heyden végzett kísérletet, kis hím kakadukon. Minden nap játszott a kakadukkal, és ingerelte a farktoll tövét. Két hónappal később megvizsgálta a madarakat, és az ivarmirigyei meg voltak duzzadva. Párosodáskor a hím madár a tojó hátára ül melynek az alsó teste előre nyomódik, hogy biztos pontot kínáljon a hímnek.

Soha ne engedd a madarának, hogy felügyelet nélkül játsszon kiengedve. Mindig tudd hogy a madarad, mikor mit csinál.

Bízom benne, hogy ez a rövid játékoztató segítséget fog nyújtani mindazoknak akik kedvtelésből tartanak kakadut az otthonukban, és fel fogják tudni ismerni a kezdeti figyelmeztető jeleket, potenciális veszélyeket és még időben el tudják azt hárítani a veszélyt.

Köszi: Tony Silva
Képek: 1,2,3,4