Így lesz beszélő papagájod.

2017-12-19T18:00:57+00:00

“Na, és tudnak beszélni?” Gyakran ez az első kérdés, mikor az emberek megpillantják a madaraimat. A papagájtartás felé valószínű azért kezdünk el érdeklődni, mert ezek a madarak nem csak saját nyelvünkön képesek beszélni, hanem értelemszerűen is képesek kommunikálni, a megtanult szavakkal. Biztosan hallottad már, hogy nem minden papagájfaj képes beszélni, de vannak közöttük kifejezetten tehetséges tanulók. Az igazság valóban az, hogy a beszéd és a nyelv jóval összetettebb, mint gondolnánk. Ebből a cikkből megtudhatod, hogyan beszélnek egymással a papagájok, és hogyan tanulják meg az emberi szavakat.

A sárgafejű amazon az egyik, ha nem a legtehetségesebb beszélő papagáj

A kommunikáció formái: A verbális (beszéd) kommunikáció előnye, hogy a két fél anélkül is tud kommunikálni, hogy látná egymást. Intelligens, társas állatoknak, mint a papagájoknak, szükségük van arra, hogy verbálisan is képesek legyenek kommunikálni ebben a társas környezetben, mert csak így tudják egymásnak jelezni, hogy mit is szeretnének. Beleértve érzelmeik kifejezését is, mint a félelmet, haragot, boldogságot, undort, meglepettséget és szomorúságot.

Nyelvtanulók: Több állatfaj születésétől fogva, ösztönösen tudja, hogyan kommunikáljon később fajtársaival. Ismerik és ösztönösen használják a verbális és nonverbális (testbeszéd) eszközöket.

A hat különleges állatcsoport közé tartoznak a papagájok is. Nekik tanulniuk kell a verbális nyelvet, hogy kommunikálni tudjanak egymással. A további 5 csoport a bálnáké és delfineké, denevéreké, énekesmadaraké, kolibriké, embereké és más főemlősöké. A többi állat többnyire ösztönös tudás birtokában születik.

A csőr kulisszái: Papagáj fiziológia és beszéd: A papagájok öröklött képességeik mellett tanulják a beszédet, és fizikailag képesek megtanulni és kiejteni többek között az emberi szavakat is. Bár a légcsövükhöz nem tartozik gége, van egy hasonló „szerkezetük”, az úgynevezett hangképző szervük, ami a légcső alatt helyezkedik el a mellkasukban. A madarak hangképző szerve egyaránt képes azokat a hangokat kiejteni, amit mi a gégénkkel képzünk, majd torzítunk a szánkkal és a nyelvünkkel.

Azt hihetnénk, hogy a madarak nyelve emiatt nem is sokban különbözik a miénktől, de tévedünk. A madarak nyelve máshogyan néz ki, de nyelvi szakemberek szerint van köztük néhány meglepő hasonlóság. Például, hogy a papagájok nyelve meglepően nagy a madarak között, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyenek kiejteni az emberi szavakat. A papagájok nyelvének méretaránya hasonlóan igazodik a többi hangképző szervükhöz, mint a mi nyelvünk aránya a többi hangképzést segítő szervünkhöz.

Tudatosan beszélnek, vagy csak utánoznak? A papagájok képesek tanult emberi szavakat használni, mikor velünk kommunikálnak. Sok papagáj helyes szóhasználata szolgál bizonyítékul, hogy képesek tudatosan használni, a megtanult szavakat. Mivel a legtöbb papagáj nem kellően jól szocializált sem az emberekkel, sem a saját fajtársaival, nem tudnak minden esetben hatékonyan kommunikálni sem az emberekkel, sem saját fajtársaikkal. Ha a papagáj nem használja és érti az általa kimondott szó következményeit, akkor csak utánoz, esetleg gyakorol, szórakozik.

Képzeld el, hogy te egy ember vagy (ha ha ha…), aki papagájok között nevelkedett. Vajon milyen komplexusaid lennének, mennyire lennél sikeres, ha a madarakkal próbálnád megértetni magad? Az agyunk arra van kifejlődve, hogy megtanuljunk egy nyelvet, amivel kommunikálunk. Hiába nevelkednénk papagájok között, fizikailag képtelenek lennénk jól utánozni a papagájok hangjait. Ellenben a papagájok képesek kiejteni az emberi szavakat, így kommunikálni is képesek vele – neveléstől függően – értelemszerűen, ahogyan azt már Dr. Irene Pepperberg is bebizonyította 30+ év alatt a jákóival. Kezdetleges módon értelemszerűen képesek beszélni egy „átlagos” háztartásban is. Ha egy szó elhangzása után általában ugyanaz a következmény történik, akkor a papagájok gyorsan összerakják a képet. Így könnyen megtanulják, hogy pl. a kutya hallgat a nevére.

A papagájok kommunikációja olyan összetett, mint az embereké? Eddig még nem végeztek semmilyen komolyabb meggyőző vizsgálatot a papagájok között, egyes kutatók szerint, akik a vadon élő papagájok kommunikációját tanulmányozták, 60-100 egyedi hangjelzést különböztettek meg – a kutatott faj/fajok jelzése nélkül. Sajnos erről nincs több infó.

Mivel a papagájok agyának frontális lebenye nem olyan fejlett, mint a miénk – ami segít a gondolkodásban -, nem érnek el olyan magas szintet, így a kommunikációs képességeik körülbelül egy 4-5 éves gyerek kommunikációs szintjéhez fejleszthetőek. Legalábbis Pepperbergnek eddig sikerült eljutnia és bizonyítania 30 év alatt egy jákóval.

A papagájok rendkívül érzelmes lények. Érzelmeiket többnyire testbeszédükkel kommunikálják. Az emberek szókincse meghaladhatja az egy millió szót, így a testbeszéd „kevésbé” fontos tényezővé vált. A papagájok szókincse ellenben korlátozott, így a testbeszédük, a kommunikáció központi része. Persze a papagájok is képesek keverni a verbális és non-verbális jeleket. Tehát, ha egy papagáj ismer 100 szót, és 100 különböző testbeszéd-jelet, több száz kommunikációs jelet tud létrehozni.

Te is gyakorolhatsz a papagájoddal. Próbálj testbeszéddel kapcsolatba lépni a papagájoddal, és figyeld az ő viselkedését. Vajon, mint jelenthet számára, a te viselkedésed? Figyeld a válaszreakciót!

Túlságosan alulértékelt? A rekordok könyve szerint, egy bizonyos American Camille Jordan, Puck névre hallgató hullámos papagája nem kevesebb, mint 1728 különböző szót tanult meg, és adott elő.

Fiatalkori beszédfejlesztés: A „hallás-sablon hipotézis” egy elég bonyolult elnevezése, egy egyszerű módszernek. A „hallás-sablon” lehetővé teszi a beszéd rögzítését, tárolását, és felismeri a hangok típusait, amik egy adott faj beszédkészletében szerepelhetnek.

Vegyük ezt a példát: Adott két kutya, ami teljesen eltérő környezetben nevelkedett. Az egyik fogságban, a másik egy erdőben. Mivel a „hallás sablon” öröklött, és együtt jár a születéssel, a beszélt nyelvük ugyanaz lesz. Ezzel szemben, ha két ember, vagy papagáj teljesen eltérő környezetben nevelkedett, teljesen másként fognak kommunikálni.

A beszédfejlődés 1. fázisa: (A gügyögés) Az érzékeny nyelvtanulási időszak körülbelül 3 nappal a tojás kelése ELŐTT kezdődik, és körülbelül 6 hónapos korukban fejeződik be. A nyelvfejlődés nem a szavak tanulásának folyamata, hanem annak, hogy hogyan állítsák elő és használják majd a szavakat.

A nyelvfejlődés a gügyögéssel kezdődik. A gügyögés a „hallás-sablon” szoftver része, és a fióka már 3 nappal a kelés előtt elkezd „gügyögni”, vagy csipogni. Ezek a furcsa hangokat véletlenszerűen adja ki, nincs összefüggő értelme, és nincs jelentős értéke a nyelvfejlődésben. Amint a szülő felismer egy hangot, ami hasonlít majd egy későbbi a való életben használatos hangra, izgalomba jön, és megismétli a hangot, amit a fióka „hallás-sablon” szoftvere rögzít, mint egy lehetséges leendő szót. A „gügyögés gyártó” hozza elő a fiókából azokat a hangokat, amik a papagájok – adott fajnál – beszédkészletében szerepelnek.

Néhány ezek közül a hangok közül haszontalan, mások hasznosak, és vannak, amelyek hasonlítanak az emberi szavakra. Körülbelül 3 hónapos koruk körül kezdenek el kezdetlegesen hangokat utánozni. Így ha minden alkalommal mikor a madárral voltunk, a nevét gügyögtük neki, akkor valószínű, hogy a nevét (legtöbbször hallott szó), próbálja kezdetlegesen kimondani. Pl. „Kokó” esetén „Kkko” vagy valami ilyesmi. A hallottakra válaszolva, visszajelzésül mi helyesbítünk, „Kokó”, és végül megtanulja a papagájunk a szót.

A beszédfejlődés 2. fázisa: (Szókincsbővítés) Ha a fióka olyan szót vagy hangot hall, amit ő már kiejtett, összehasonlítást végez a többi hanggal, amit a „halló-sablonjában” tárol. Ez a szó, végül elraktározódik abban, amit mi „könyvtárnak” nevezünk. Ez a visszajelzésen alapuló folyamat gyorsan fejlődik, és fokozatosan feltölti a „könyvtárat”.

Ez után az érzékeny szakasz után megfelelő beszédfejlesztés nélkül a legtöbb új hang, amit majd a madár ki akar ejteni, csak kezdetleges utánzás lesz.

Párhuzam az ember nyelvtanulásával: Eric Heinz (1967) – „Bizonyos nyelvi eseményeknek, ingereknek is be kell következniük a nyelv elsajátításhoz. Ha a gyerek nem jut elég nyelvi ingerhez, akkor később már egyáltalán nem fog tudni megtanulni egyetlen nyelvet sem.”

A beszédfejlődés 3. fázisa: (Verbális kommunikáció – szóbeli közlés) Ez a harmadik szakasz jóval a második szakasz befejeződése előtt kezdődik. A 3. fázis fokozatosan kezdődik kb. 2 hónapos korban, mikor a fióka ismerkedik a szociális készségekkel.

A 3. fázis magában foglalja a két előző szakasz készségeit. A „halló-sablon” maximumon zakatol, és képes felismerni a hangokat, amiből új szavakat képes elraktározni. A harmadik szakasz most azon dolgozik, hogy felismerjen még több új szót, és kitalálja, hogy hogyan kell használni őket, hogy a kommunikációs készségek minél helyénvalóbbakká váljanak.

„Hello?” A beszédtanítás alapjai. A jó beszédfejlődés egyenes következménye a felelős állattartásnak. Ha egy papagáj megtanul, az emberekkel kommunikálni, akkor az segíti a mindennapi életét. Ne feledd, a beszédfejlődés érzékeny időszaka körülbelül 6 hónapos korban fejeződik be. Az előzőkre hivatkozva pedig érdemes minél több átfedést kialakítani a madár és emberhangok között. Ezért is érdemes minél tovább a szülőmadarakra bízni a nevelést. Ha az első 6 hónapban a madár minél több hangot hall, annál több szót/ hangot tud majd előállítani, és így lesz a kommunikáció mestere, aki fajtársai, és emberi környezetben is elboldogulhat majd később.

A következetes napi többszöri, lehetőleg folyamatos kommunikáció, a hangok és szavak ismétlése, a megfelelő érzelmi párosítással/ cselekvéssel, a megfelelő hangtartományban, elengedhetetlen annak érdekében, ha a legjobbat akarjuk kihozni leendő papagájunkból.

Amely madarak erre lehetőséget kapnak, élnek is vele, és a jövőben magabiztosabbakká válnak.

Tippek beszédtanításra:

  1. A fióka maradjon a szülőmadarakkal 6 hónapos kora előtt olyan sokáig, amilyen sokáig csak lehet, így megtanulja a saját fajára jellemző hangokat, és testbeszédet. Ha lehet, vedd ki a fészekből, és beszélj hozzá, vagy akkor, mikor már kirepült.
  2. Mikor kénytelen vagy egyedül hagyni a madarakat, hagyd bekapcsolva a tévét. Így hasonló stimuláció éri, mintha beszélnénk hozzá.
  3. Vedd fel a saját beszédedet. Ha van olyan szó, amit később meg akarsz majd neki tanítani, azt hangsúlyozd ki. Mikor elmész otthonról, ezt is lejátszhatod.
  4. A legfontosabb, hogy rendszeresen beszélj a papagájodhoz. Nem kommunikálhatsz egy gyerekkel sem csak egyszavas parancsokkal. Ez nem segít a gyermeknek sem, hogy megértse a társas interakciókat. Ugyanez vonatkozik a papagájokra is. Ne feledd, minden interakció egy tanítási és tanulási lehetőség. Magyarázd el a papagájodnak, mit csinálsz, miközben a ketrecét takarítod, miközben előkészíted a napi eleséget, főzöl, vagy bármit, amit éppen csinálsz.
  5. Ha a papagájod szól valamiért, válaszolj neki, használd a testbeszédet, különböző helyzethez illő hangtónusokat. Ha az interakció érdekes, vagy hasznos, a papagájok gyorsabban tanulnak, és motivációjuk is lesz rá.

A cikkért köszi: Steve Hartman
Kiegészítés és referencia: 
Atkinson – Pszichológia
Steven Pinker – A nyelvi ösztön
Daniel Goleman – Érzelmi intelligenca